Amikor gazdasági szereplők, cégvezetők és vállalkozók elégedetlenül nyilatkoznak, gyakran hallani a panaszt, hogy egy-egy kormányzat nem szakmai, hanem politikai döntéseket hoz. A cégek azt mondják, egy-egy számukra rossz döntés nemcsak a vállalatoknak rossz, hanem áttételesen a munkavállalóknak is.
A nyolcvanas-kilencvenes években a vállalkozások kis túlzással az aranykorukat élték. A politika azzal a meggyőződéssel működött, hogy minél kevesebb akadályt gördít a gazdasági szereplők elé, annál jobb az országnak, a választóiknak, tehát nekik is. A jól ismert – persze korábbi – szlogen, „Ami jó a Fordnak, jó Amerikának”, tökéletesen jellemezte ezt a korszakot. Ekkoriban elterjedt volt az a bölcsesség is, hogy „olyan országok nem háborúznak egymással, ahol mindkettőben van McDonald’s étterem.” A gazdasági együttműködés és a kereskedelem volt a béke záloga.
Minden vállalkozó tudja, hogy az ügyfélszolgálat mint az elsődleges kommunikációs pont, a legnagyobb PR-kockázat. Egy rosszul megválasztott szó, egy udvariatlan e-mail, egy flegma ügyintéző, és máris kész a közkapcsolati válság. De vajon azt is tudtad, hogy vállalkozóként az egyik legnagyobb politikai kockázatod is az ügyfélszolgálat?
A közösségi média, mint a Facebook, TikTok vagy Instagram, ma már sokak számára a legfőbb hírforrás. Ez nagyon kényelmes dolog, de rettenetesen nehezíti az alapos és átfogó tájékozódást. Mutatom, miért.
A BlackRock vagy éppen Soros György neve gyakran felmerül, amikor a globális gazdasági és pénzügyi elit befolyásáról esik szó. Sokan úgy vélik, hogy ezen szereplők képesek kormányokat irányítani és nemzetgazdaságokra meghatározó hatást gyakorolni. De valóban így van ez?